A századvégén, 1887-ben a lakosság növekedésének hatására „új” iskola is épült, amely nádfedeles volt, egy tanteremből állt, s egy „tanerő” tanított benne.

”...Iskola most van épülőben. Ingatlan vagyona nincsen. Kántornak jár 1/4-ed köböl búza és 5 dénár, jóllehet a gyereket nem tanítja, hivatali teendőit elhanyagolja és a plébánosnak sem engedelmeskedik...”[1] A jelenlegi iskola alapjait 1887-88-ban rakták le. A második tanterem, valamint a nádtető zsindelyre cserélésének munkálatairól nincs adat. Az biztos, hogy 1930-ban már megvolt. 1965-ben 3 tanteremre és irodára gyarapodott, 1966-ban 4 tanterem áll rendelkezésre és két iroda, 1977-ben 5, 1978-ban 6 tanterem. Jelenlegi formáját 1990-ben vette fel, az önkormányzat akkor fejezte be, amit a bősárkányi Nagyközségi Közös Tanács elkezdett. Csak ekkor tudták igénybe venni a vízöblítéses WC-ét a gyerekek. 1965-ben beszereltek minden terembe egy mosdókagylót, de a régi udvari WC-ét meghagyták. 1990. óta a következő helyiségekből áll az iskola: kettő tanterem az alsósoknak, a felsősöknek pedig: számítástechnika-, biológia-, technika-, matematika-terem, van még könyvtár, ahol az egész falu könyveit is tárolják, egy nevelői- és egy igazgatói iroda, egy szertár és egy mosdó.

A tantestület hét tagú, egy óraadó és egy takarító segíti a munkát. A gyermeklétszám a 2001/2002-es tanévben 74 fő.

1985-ben alakult meg a napközi, azóta a gyermekek több mint 60%-a mindig igénybe veszi. A konyha az óvodában működik.

A tanulók létszámának csökkenése azzal magyarázható, hogy a tehetősebb fiatalok a 70-es években elköltöztek a faluból Győrbe, Csornára, Bősárkányba, ezen kívül a nehezedő körülmények hatására a gyermekvállalási kedv is csökkent.(2002-es adatok)

Az iskola jogutód nélkül megszűnt 2007.augusztus 31-én. A gyermekek oktatását, nevelését a csornai katolikus iskola vette át úgy, hogy az alsósok Barbacson a régi iskolában tanulnak a felsősök pedig bejárnak Csornára a II. Rákóczi Ferenc Közoktatási Központba. 2008.augusztus 31-én a barbacsi tagozat megtartotta fennállásának második ünnepélyes tanévnyitóját a helyi római katolikus templomban.(Folytatása köv. Szakdolgozat részlet)



Sopron és Sopron-Vármegye Ismertetője

1914-1934.

Megjelent 1934. szeptember hóban, 16.oldal, Barbacs



A tanulók létszáma:





Brányi Zsigmond római katolikus igazgató kántortanító 1878-ban Jobaházán született ősrégi nemesi családból. A nemesi oklevelet II. Rákóczi Ferenc idejében nyerték el. Középiskoláit és a tanítóképzőt Győrött végezte. 1898-ban kapta meg tanítói oklevelét. Pályafutását Csornán kezdte, majd Jéke és Csöngére községekben működött, 1905-ben pedig Barbacsra került, s azóta itt folytatta pedagógiai gigászi munkásságát. A község képviselő-testületi tagja, az önkéntes tűzoltótestület vezetője, a jorchsirei sertéstenyésztő egylet s Actio Catolika elnöke.

Felesége Hajtó Mária. Egy nevelt lányuk van. Az első világháború alatt két unokafivére halt hősi halált.



Erényi Pál római katolikus tanító 1891-ben Mezőfényen született. Középiskoláit és a tanítóképzőt Szalmáriban végezte, ahol 1911-ben nyert oklevelet. Azóta az első világháborús évek kivételével Barbacson teljesít szolgálatot. A mozgósításkor a 12-es honvédekkel az orosz frontra került, itt fogságba esett , és csak 1920-ban került haza, mint önkéntes tizedes szerelt le. Levente főoktató és vezető szerepet játszik, a népművelési bizottságban, az akcio katolikában és az önkéntes tűzoltó egyesületben.

Felesége: Tóth Gizella. Két lányuk van. A családból nagybátyja, Tóth József a francia fronton halt hősi halált.

[1] Kükedy Mihály székesegyházi kanonok jegyzőkönyvéből az egyházközségi látogatásról.

Kattints és teljes méretben megnyílik! (EJ)