A Nyirkai Hany vizes élőhelyrekonstrukció a Hanság déli medencéjében, a bősárkányi láptorok közelében. Acsalag és Bősárkány felett északra fekszik. Északról a Hanság-főcsatorna (Fekete metszés), délről a Rábca folyó határolja. A területet átvágja a Kis-metszés.
A Nyirkai Hany a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területe. A 2001-ben kialakított vizes élőhelyrekonstrukció elárasztásain változatos és értékes életközösség alakult ki. Emiatt 2006-ban Ramsai Területté nyilvánították. A ramsai egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. Egy iráni kisvárosban, Ramsauban 1971 febr. 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975 dec. 21-én lépett érvénybe. A ramsai egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése.
A lecsapolás előtti Hanságban hatalmas nádasok, kiterjedt hinarasok voltak, úszólápszigetekkel. A mélyebb részeken 3-4 m mélységű nyílt vizü tavak voltak. A Nyirkai Hanyon 450 hektár területet árasztottak el, hogy a tőzeg elpusztulását meggátolják, a vízi növényzetet újra visszaállítják és költőhelyeket létesítsenek a vízimadaraknak. A területet a Rábca folyó vízével árasztották el. A víz mélysége változó, átlagban
60-80 cm, de 2 m mély helyek is előfordulnak. Az elárasztott területen számos sziget alakult ki, ideális költőhely a vízi madaraknak. A Rábca vizével bejutottak a Hanság folyóiban élő halfajok egyedei, de többek között keszegféléket, nyurgópontyot, compót, harcsát, csukát is telepítettek ide. A védet réti csík és a lápi póc is előfordul a vizekben. Elöfordul a ritkán megjelenő mocsári teknős, a vidra és a hód is.
Az elárasztott területet rövid idő alatt benépesítették a vízimadarak. A téli hónapokban az átvonuló-telelő vadludak jellemzőek. A nagy lilikek és a vetési ludak mellett sok nyári lud is áttelel, ha a víz nem fagy be teljesen. Időnként kis lilik és vörösnyakú ludak is láthatók. Úszó-és bukórécék pihennek a több ezer tőkésréce közt, fütyülő récék, barátrécék úsznak, időnként kis bukók, kercerécék is feltünnek közöttük. A ragadozó madarak közül jellemző a rétisas és az évek óta visszatérő fekete sas. Tavasszal az elsők között kezdenek fészkelni a kárókatonák (kormoránok) a hatalmas nyárfák koronájában. A mesterségesen kialakított sirályszigetet mintegy ezer dankasirály foglalja el, köztük rendszeresen költenek szerecsensirályok is, és a vízközelben küszvágócsérek. A cigányréce és az üstökösréce is minden évben megtelepszik. A nádfoltokban és a gyékényesekben telepesen költenek a vörös gémek, köztük néhány pár nagy kócsag. Külön telepekben kanalassgémek is megtelepednek. A vízben álló bokorfüzeken bakcsófészkeket találhatunk. Nagy számban előfordul a szürke gém. 2007-ben előszőr költöttek itt fattyuszerkők. A legsűrűbb gyékényesben költenek a bütykös hattyuk.